A méhek világnapja

Méhek nélkül nincs élet

 Tudj meg többet róluk a méhek világnapja alkalmából!  

 Nap mint nap találkozunk velük, mégis ritkán gondolunk arra, milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben: a méhek, ezek az apró, de szorgos rovarok hatalmas munkát végeznek. A legtöbbünknek a méhekkel kapcsolatban a méz jut eszünkbe, de nem csak azért érdemes vigyázni rájuk, mert szeretjük a mézet: a Föld mezőgazdaságának 70%-a a méhek beporzó tevékenységétől függ. Nélkülük a növények – köztük számtalan haszonnövény, zöldség és gyümölcs képtelen lenne szaporodni. Nem csoda, hogy a méheknek már világnapja is van, melynek célja a méhek és az egyéb beporzók népszerűsítése, és a méhek szerepének, fontosságának hangsúlyozása a mezőgazdaságban. A méhek évekkel ezelőtt felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára, mert számuk drasztikusan csökken. Ha kevesebb a méh, az nekünk, embereknek azt is jelenti, hogy kevesebb növényt tudnak beporozni, ami befolyásolhatja a terméshozamokat. Magyarországon már 1994 óta létezik Méhek napja, amit világszerte csak 2018 óta tartanak számon, május 20-án. A dátum nem véletlen: 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Janša.

 5 érdekesség a méhekkel kapcsolatban

•  Négyből három haszonnövény függ a beporzástól,
• 87 alapvető haszonnövényünk - többek között az alma, az eper, a paprika, a hagyma, a búza, a kávé és a kakaó - termése függ a beporzástól;
• egyetlen háziméh naponta átlagosan 7000 virágot látogat meg,
• 1 kg méz előállításához 4 millió virágról kell összegyűjteni a virágport;
• 20 000 vadméhfajt ismerünk világszerte

 Méz, méz, méz

 A méheknek tehát sokkal többet köszönhetünk, mint a méz, pedig ez az aranyló finomság önmagában is nagyon értékes. A méz igazi csemege, de nem csak ezért érdemes rendszeresen fogyasztani. Az emberiség ősidők óta élvezi természetes gyógyhatásait: a sumérok, egyiptomiak, és a görögök is használták gyógyászati célokra. Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatása miatt állítólag háborúk során sebek fertőtlenítésére is használták, a középkorban pedig sok patikában is be lehetett szerezni. Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy a mézben lévő enzimek, a magas káliumtartalom és egyéb aromaanyagok együtt valóban baktériumölő hatást fejtenek ki. Rengeteg hasznos nyomelem és vitamin található benne: kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, és C-vitamin. A sötétebb mézek (pl. fenyőméz) gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban.

Mézet tehát érdemes értékes tápanyagai miatt érdemes fogyasztani, de itt is figyeljünk a mértékletességre: felnőttek számára naponta 20-30 gramm a maximálisan javasolt bevitel mennyisége. Az sem mindegy persze, hogyan fogyasztjuk, hiszen mindannyian ismerjük a jótanácsot: a mézet ne a forró teában oldjuk fel, hanem akkor, amikor már kissé kihűlt. Ennek az az oka, hogy a méz antibakteriális hatású összetevői híg formában, normál hőmérsékleten a legaktívabbak, a magas hő viszont csökkenti ezt az aktivitást, emellett a méz aroma- és illatanyagai is károsodnak.

 Ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet és saját jövőnket, ha pedig mézet fogyasztunk, akkor védjük a saját egészségünket is.